Orvostörténet, gyógyszerészettörténet, közegészségügy-történet
|
Kutatóink
|
NULL Semmelweis Ignác emlékezete Bp. | |
Minden idők leghíresebb magyar orvosának hiteles élettörténetét mutatja be ez a hatalmas kézikönyv, amelyben elsőként olvashatók könyv formájában a miniszterelnökké lett Antall József korábbi orvostörténeti kutatásai is. A mű az eddigi legnagyobb terjedelmű és legátfogóbb Semmelweis-monográfia. | |
Takáts László A Rákóczi-szabadságharc egészségügye Piliscsaba | |
Ebben a témakörben ez az első magyar orvostörténeti összefoglaló, amelynek fő értéke, hogy egykorú levéltári dokumentumokra, korabeli levelekre épül. Értékes és érdekes összefoglaló egy olyan témáról, amelyre az eddigi történeti munkákban csak egy-két mondattal utaltak. A szerző kéziratban maradt kutatása alapján készült postumus kötet a Rákóczi-szabadságharc kezdete 300. évfordulójának tiszteletére jelent meg. | |
Balázs Péter Generale Normativum in Re Sanitatis 1770 Piliscsaba | |
Orvosok, sebészmesterek, patikusok, bábák és a járványügy a XVIII. század magyar jogalkotásában. Az 1770-es latin nyelvű egészségügyi rendelet magyar fordítását és szövegmagyarázatát tartalmazza a kötet. Értékes orvostörténeti és jogtörténeti munka. Bővített változatban 2007-ben jelent meg "Mária Terézia egészségügyi rendelete" címmel 2 kötetben. | |
Balázs Péter Mária Terézia egészségügyi rendelete Budapest-Piliscsaba | |
A magyarországra vonatkozó első nagy közegészségügyi rendelet teljes latin szövegének magyar fordítása, kommentárokkal, valamint a témakörhöz kapcsolódó, első alkalommal most feltárt bécsi levéltári anyagok magyar fordításban. A szerző 2004-ben e témakörben megjelent munkájának átdolgozott és jelentősen bővített kiadása. Az első kiadás egykötetes volt, a jelen kiadás kétkötetes. | |
Kapronczay Károly A magyarországi közegészségügy története 1770–1944. Budapest | |
A kötet három nagy korszakra osztva tárgyalja anyagát: az első egység 1770-től 1876-ig halad, vagyis az első magyar közegészségügyi törvény kibocsátásáig. A második egység magát a törvényt, annak előzményeit és az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket tárgyalja, majd 1924-ig halad a történetben, vagyis az Országos Közegészségügyi Intézet megalakulásáig. A harmadik egység az 1925 és 1945 közötti időszakot mutatja be, középpontban az OKI történetével. A kötetet egy nagy kronológia vezeti be, az egész témakört számos bibliográfiai összeállításban is bemutatja a szerző. | |
Vekerdi László Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a XVIII. században Budapest | |
A szerző részletes áttekintést ad a XVIII. századi járványtörténeti eseménysorokról, számos helyen egykorú forrást idézve, ezen túlmenően nagyszámú szakirodalmi forrást ad a további kutatásokhoz. | |
Kapronczay Károly A magyarországi közegészségügy szakterületeinek történetéből 1876–1944. Budapest | |
A szerző a korábban közreadott általános közegészségügy-történeti művét az egyes szakterületekre vonatkozó adatsorok összegyűjtésével és közreadásával folytatta. | |
Csajkás Bódog Szeged egészségügyének története a XVIII. században Budapest | |
Hatvan esztendővel ezelőtt készült a szerző szövegéből egy kis példányszámú, afféle próbakiadvány, amelyhez a szerző elkészítette javításait, de a háborús viszonyok miatt azok már nem kerültek átvezetésre, így az első javított szöveg most első alkalommal került ki a sajtó alól. A művet Perjámosi Sándor gondozta. |
Kapronczay Károly – Debrődi Gábor – Molnár László – Varga Benedek A szabadság vére Bp. | |
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére készült tudománytörténeti kötet. |
Design © Gazda Ákos