Kutatók, munkatársak, kiadványok

A kolozsvári egyetem első matematika professzorának, a neves unitárius tudósnak állít emléket a kötet, amely Brassai professzor halálának 100. évfordulója tiszteletére jelent meg. Az évfordulóhoz kötődően a Magyar Tudománytörténeti Intézet szervezésében tudományos konferencia megrendezésére is sor került Budapesten.

Tanulmányok Kempelen Farkasról, Nagyváthy Jánosról, Festetics Imréről, Kőrösy Józsefről, Rátz Lászlóról, Mikola Sándorról, Gábor Dénesről, id. Simonyi Károlyról, Straub F. Brúnóról és Teller Edéről. Készült az első országos tudománytörténeti pályázatra beküldött és megvédett tanulmányok felhasználásával.

Korrajz a 17–18. század fordulójáról.

A szerző e témakörben írt tanulmányainak gyűjteménye.

Benedek Elek kötetben eddig nem közölt, 1881 és 1892 között írt publicisztikáiból. Igazi irodalomtörténeti kuriózum.

Az azonos főcímű, előző kötet folytatása,amely az 1892 után, többnyire írói álnéven megjelent publicisztikáiból válogat. A kötetben közölt cikkek a pedagógia, a történelem, a tudomány, az irodalomtudomány és a napi politika témakörében íródtak. Többségük kötetben most első alkalommal jelenik meg.

A szerző Ecsed szülötte, itt állt egykoron az ecsedi vár, ahol a fejedelem is többször megfordult. A szerző helytörténeti, hadtörténeti, orvostörténeti leírást ad a településről, eredeti források alapján, s bemutatja a máig élő ecsedi Rákóczi-kultuszt. A művet különleges illusztrációk díszítik.

Az ismert újságíró és művelődéstörténésznek a külföldet búvárló magyar utazókról készített írásai közül mutat be néhányat a kötet. Ezek az eredeti írások javított, jegyzetekkel ellátott, és gondosan sajtó alá rendezett változatai. A szerző kéziratos hagyatéka a Magyar Országos Levéltárban található.

A reáltudományok minden ágát és azok kiemelkedő kutatóit történeti munkák is elemzik, ezek gyűjteménye a jelen kötet. A tudománytörténeti, technikatörténeti és művelődéstörténeti doktori iskolák számára is fontos forrásmunka, amelyet jól hasznosítanak a különböző könyvtártudományi képzések során.

A szerző nagy pedagógiatörténeti írásaiból ad közre néhányat ez a munka, amelynek fő célja, hogy a felvilágosodás korának és a reformkornak a népfelvilágosító törekvéseit bemutassa az egykorú kiadványok (könyvek, cikkek) tükrében.

Benedek Elek erdélyi időszakából válogat, részben alig ismert publikációkat a kötet két szerkesztője: A. Szála Erzsébet és Perjámosi Sándor. Nem kizárt, hogy ezek a szövegek hamarosan más szöveggyűjteményekben is megjelennek, hiszen ezekhez az anyagokhoz eddig nagyon nehezen tudtak hozzáférni az irodalomtörténészek.

Kötetében a szerző a századforduló egyik jelentős sajtóorgánumán, A Nő és a Társadalom (1907–1913) című folyóiraton keresztül mutatja be a nők számára létező informális felnőttoktatási lehetőségeket a korszakban. A folyóirat a korabeli – akkor virágkorát élő, és a nemzetközi színtéren is ismert – magyarországi feminista mozgalom hivatalos lapja volt. Képet kapunk az indulásáról, működéséről és változatos, elméleti és gyakorlati problémákat feldolgozó írásairól.

A kötet utószava a Magyar Tudománytörténeti Intézetben készült. A kiadás értéke, hogy a Comenius-féle latin és magyar nyelvű magyarázat idegen nyelvű tükörfordításai az 1996-os kiadás számára készültek.

A címben jelzett témakörről készült első nagyobb történeti áttekintés.

[Összeállította: Hidvégi Violetta és Virág Jenő. Szaklektor: Gazda István. Sajtó alá rendezték a MATI munkatársai.]

Függelék: Apáczai Csere János bibliográfia. Összeállította: V. Molnár László. [Az Apáczai bibliogr.: pp. 611–700. Készült a Magyar Tudománytörténeti Intézetben. Sajtó alá rendezte: Gazda István].

Tudománytörténeti konferencia a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Apáczai Csere János Enciklopédiája elkészültének 350. évfordulója tiszteletére. Szerkesztette: W. Nagy Ágota. Benne: Apáczai, Szily és a tudományos szaknyelv az Encyclopaedia megírása 350. évfordulóján.

Évente 1-2 kötet [Matematikatörténeti, fizikatörténeti, csillagászattörténeti, kémiatörténeti szócikkek lektorálása]

[Kétnyelvű kiadás]. A kötet összeállításában közreműködtek a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai. A tudománytörténeti fejezetek szerzői: Gazda István, Grabarits István, Karasszon Dénes, Keszthelyi Sándor, Sragner Márta, Szabó Péter Gábor, Szállási Árpád, Végh Ferenc, Wirth Lajos.

A kötet Móricz Zsigmond testvérének, a rendkívüli szorgalommal bíró társadalomtudósnak állít emléket, aki nagyszámú tudományos műve és szakcikke mellett megkezdte szépíró testvére életművének feldolgozását is. Önálló műveinek és szakcikkeinek pontos bibliográfiai adatai is helyet kaptak a KSH-val közös kiadásban megjelent kötetünkben, amelynek képanyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre.