Jánosi Béla (1857–1921)

esztétikatörténész és pedagógus,

az első magyar nyelvű egyetemes esztétikatörténet szerzőjének

irodalmi munkássága[1] és a róla szóló szakirodalom

 

Összeállította: Perjámosi Sándor

 

 

1880

Klopstock Fr. G. költői művei külalak és rhithmusi festés tekintetében. Rövid áttekintésével az ezen téren föllépését megelőzött nevezetesebb törekvéseknek. Kolozsvár, 1880. Stein János m. k. egyet. ny. 56 p.

 

1883

Kolosi Török István magyar verselő a XVII. században. = Figyelő 8 (1883) Vol. 14. No. 4. pp. 241–249.

 

1888

Víg elem a magyar népköltészetben. In: A[z aradi] Kölcsey-Egyesület Évkönyve az 1887-ik évről. Arad, 5 (1888) Kölcsey-Egyesület. pp. 15–29.

 

1898

A reneaissance-kori művészet fő jellemvonásai. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1898) Vol. 94. No. 267. pp. 321–354.[2]

 

1899

Műtörténeti előadások a középiskolában. In: A budapesti második kerületi állami főreáliskolának negyvenharmadik évi értesítője az intézet fennállásának 44-ik évében az 1898–99. tanév végén. Budapest, 43 (1899) Pesti könyvnyomda. pp. 17–21.

 

Az aesthetika története. I. kötet: A görögök aesthetikája. Budapest, 1899. MTA. VI, 504 p.

Ismertetés:

o       Jelentés a Gorove-díjról. = Akadémiai Értesítő 2 (1891) No. 5. pp. 299–300.[3]

o       –k.–: Jánosi Béla: Az aesthetika története. I. köt. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1900) Vol. 101. No. 278. pp. 310–314.

o       Szlávik Mátyás: Az aesthetika története. = Erdélyi Múzeum 17 (1900) No. 8. pp. 473–476.

o       Császár Elemér: Az aesthetika története. I. köt. = Egyetemes Philologiai Közlöny 24 (1900) No. 5. pp. 479–484.

o       Kont, J.: Az aesthetika toerténete (Histoire de l’ esthétique) par Béla Jánosi. Tome I. = Revue Critique 51 (1900) No. 14.

 

1900

Az aesthetika története. II. kötet: A középkortól Baumgarten fölléptéig. Budapest, 1900. MTA. VI, 553 p.

Ismertetés:

o       Jelentés a Gorove-pályázatról. Az újkori aesthetika története Kant fölléptéig. = Akadémiai Értesítő 8 (1897) No. 5.  füz. pp. 244–245.[4]

o       Császár Elemér: Az aesthetika története. II. köt. = Egyetemes Philologiai Közlöny 25 (1901) No. 6–7. pp. 460–467.

o       Kont, J.: Az aesthetika toerténete (Histoire de l’ esthétique) par Béla Jánosi. Tome II. = Revue Critique 52 (1901) No. 42. pp. 318–319.

 

1901

Az aesthetika története. III. kötet: Baumgartentől napjainkig. Budapest, 1901. MTA. VI, 635 p.

Ismertetés:

o       Császár Elemér: Az aesthetika története. III. köt. = Egyetemes Philologiai Közlöny 26 (1902) No. 5. pp. 418–425.

o       Rácz, Ludwig: Jánosi Béla, Az aesthetika története. III. Baumgartentől napjainkig (B. Jánosi, Geschichte der Ästhetik. III. Von Baumgarten bis auf unsere Tage). = Deutsche Litteraturzeitung 24 (1903) No. 18. hh. 1086–1089.

A három kötetről együtt:

o       Pekár Károly: Teljes aesthetika-történet magyar nyelven.

I. = Athenaeum 14 (1902) No. 2. pp. 260–268.

II. Befejező közlemény. = Athenaeum 14 (1902) No. 3. pp. 383–398.

o       K-ny F-cz. [Kemény Ferencz]: Jánosi Béla: Az aesthetika története. Három kötet. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1902) Vol. 112. No. 312. pp. 464–465.

o       Az aesthetika története. = Művészet 1 (1902) No. 6. pp. 438–439.

 

1902

A magyar nemzet újjászületése. (Az április 11-én tartott iskolai ünnepélyen elmondott emlékbeszéd.) In: A budapesti második kerületi állami főreáliskolának negyvenhatodik évi értesítője az intézet fennállásának 47-ik évében. Az 1901–1902. tanév végén. Budapest, 46 (1902) Székesfővárosi házinyomda. pp. 3–13.

 

1903

(társszerző: Beöthy Zsolt és Riedl Frigyes): Jelentés a Gorove-pályázatról. = Akadémiai Értesítő 14 (1903) No. 7–9. pp. 481–482.

 

Tarnói Miletz János 1841. szeptember 8. – 1903. február 8. In: A budapesti második kerületi állami főreáliskolának negyvenhetedik évi értesítője az intézet fennállásának 48-ik évében. Az 1902–1903. tanév végén. Budapest, 47 (1903) Székesfővárosi Házinyomda.  pp. 13–18.

 

1904

Az emberiesítés és együttérzés tana a mai aesthetikában.

Első közlemény. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1904) Vol. 119. No. 333. pp. 321–337.

Második és utolsó közlemény. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1904) Vol. 120. No. 334. pp. 34–70.

 

(társszerző: Katona Lajos): Véleményes jelentés a Nádasdy-pályázatra érkezett költői elbeszélésekről. B). [Az idei Nádasdy-pályázat…] = Akadémiai Értesítő 15 (1904) No. 6–7. pp. 317–320.

 


1905

A budapesti II. ker. állami reáliskola emlékkönyve. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából. Szerk.: – –. Bp. 1905. Hornyánszky. 129 p.

 

Az intézet története. In: A budapesti II. ker. állami reáliskola emlékkönyve. Az intézet fönnállásának félszázados évfordulója alkalmából. Szerk.: – –. Bp. 1905. Hornyánszky. pp. 15–90.

 

1906

Jelentés a Gorove-pályázatról. B). [A most már másodízben…] = Akadémiai Értesítő 17 (1906) No. 11. pp. 646–650.

 

[Nagyméltóságú mininister úr, ...] [Beszéd.] In: Az egységes jogosítású középiskoláról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministeriumban Lukács György Dr. minister elnöklésével 1906. január 29. 30. és 31. napján folyt Szakértekezlet jegyzőkönyve. Budapest, 1906. Márkus Samu könyvny. pp. 144–149.

[Beszéd az egységes jogosítású középiskolákról.]

 

† Dr. Buday József 1854–1906. In: A budapesti második kerületi állami főreáliskolának ötvenedik jubiláris értesítője az intézet fennállásának 51. évében. Az 1905–1906. iskolai évről. Budapest, 50 (1906) Budapest Székesfőváros Házinyomdája.  pp. 3–10.

 

Intézetünk félszázados jubileuma. 1905. október 29. [Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség!] (Beszéd.) In: A budapesti második kerületi állami főreáliskolának ötvenedik jubiláris értesítője az intézet fennállásának 51. évében. Az 1905–1906. iskolai évről. Budapest, 50 (1906) Budapest Székesfőváros Házinyomdája. pp. 23–31.

 

1907

Mayer József 1860–1906. In: A budapesti második kerületi állami főreáliskolának ötvenegyedik értesítője az intézet fennállásának 52. évében. Az 1906–1907. iskolai évről. Budapest, 51 (1907) Budapest Székesfőváros Házinyomdája.  pp. 3–10.

 

1909

Markovics Sándor 1856. október 30. – 1909. január 4. In: A budapesti II. kerületi állami főreáliskola ötvenharmadik évi értesítője az intézet fennállásának 54. évében az 1908–1909. iskolai évről. Budapest, 53 (1909) Budapest Székesfőváros Házinyomdája. pp. 3–8.

 

1911

(társszerző: Bánóczi József, Gyenes László és Mihályfi Károly): Jelentés a Teleki-pályázatról. (Felolvasta Bánóczi József l. t. 1911. márcz. 20.) = Akadémiai Értesítő 22 (1911) No. 4. pp. 151–158.

 

1911–1926

Révai Nagy Lexikona I–XIX. köteteinek (1911–1926) esztétikai szócikkei.[5]

Pl.: Esztétika. In: Révai Nagy Lexikona. VI. köt. Dúc–Etele. Budapest, 1912, Révai. pp. 777–779.

Új kiadása: 1991.

 

1912

Szigetvári István: A komikum elmélete. (Ism.) = Irodalomtörténet 1 (1912) No. 3. pp. 120–122.

 

(társszerző: Bánóczi József, Ferenczi Zoltán, Négyessy László és Váczy János): Jelentés a Karátsonyi-pályázatról. (Felolvasta Bánóczi József lt. 1912 márczius 19-én.) = Akadémiai Értesítő 23 (1912) No. 4. pp. 203–208.

 

(társszerző: Riedl Frigyes és Beöthy Zsolt): Jelentés a Gorove-pályázatról. = Akadémiai Értesítő 23 (1912) No. 5. pp. 287–289.

 

Dr Brózik Károly 1849. január 9.–1911. július 12. In: A budapesti II-ik kerületi állami főreáliskola ötvenhatodik értesítője az intézet fennállásának 57. évében az 1911/12. iskolai évről. Budapest, 56 (1912) Budapest Székesfőváros Házinyomdája. pp. 3–8.

 

1913

Révhegyi Rózsi: Kölcsey mint esztétikus. (Ism.) = Egyetemes Philologiai Közlöny 37 (1913) No. 6–7. pp. 415–417.

 

(társzerző: Ponori Thewrewk Emil, Váczy János, Mihályfi Károly és Pethes Emil): Jelentés a gróf Teleki-pályázatról. (Felolvasta 1913 márczius 31-én Jánosi Béla lev. tag.) = Akadémiai Értesítő 24 (1913) No. 6–7. pp. 365–375.

 

1914

Szerdahely György aesthetikája. Budapest, 1914. MTA. 59 p. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (1914) Vol. 23. No. 1.)

Ismertetés:

o       Kiss Ernő: Jánosi Béla: Szerdahely György Aesthetikája. = Erdélyi Muzeum 31 (1914) No. 3. pp. 177–179.

o       Kornis Gyula: Jánosi Béla: Szerdahely György aesthetikája. = Egyetemes Philologiai Közlöny 38 (1914) No. 6–7. pp. 483–484.

o       Kocsis Lénárd: Jánosi Béla: Szerdahely György aesthetikája. = Irodalomtörténet 3 (1914) No. 5. pp. 329–331.

 

Henszlmann Imre és Erdélyi János aesthetikai elmélete. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1914) Vol. 159. No. 451. pp. 26–65.

 

Henszlmann Imre és Erdélyi János aesthetikája. (Kivonat – – l. t. márczius 23-iki felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 25 (1914) No. 11. pp. 613–623.

Ismertetés:

o       Folyóiratok szemléje. Akadémiai Értesítő. 1914. évf. 11. sz. – Jánosi Béla: Henszlmann Imre és Erdélyi János esztétikája. = Irodalomtörténet 3 (1914) No. 8–10. pp. 473–474.

 

(társszerző: Berczik Árpád, Bánóczi József, Császár Elemér és Pekár Gyula): Jelentés a gróf Karátsonyi-jutalomról. (Felolvasta Bánóczi József l. tag 1914 márczius 30.) = Akadémiai Értesítő 25 (1912) No. 6–7. pp. 430–435.

 

1915

Johannes Volkelt: System der Aesthetik. II. Die aesthetischen Grundgestalten. (1910). – III. Kunstphilosophie und Metaphysik der Aesthetik. (1914). (Ism.) = Egyetemes Philologiai Közlöny 39 (1915) No. 1. pp. 58–60.[6]

 

A magyar aesthetika története. Függelékül William Knight: Az aesthetika története c. munkájához. Budapest, 1915. Kisfaludy-Társaság. pp. 437–493. és Klny.: Budapest, 1915. Franklin ny. 56 p.

Ismertetés:

o       S. A. [Sas Andor]: William Knight: Az aesthetika története. Angolból fordította Husztiné Révhegyi Rózsi. A magyar aesthetika történetével kiegészítette Jánosi Béla. = Athenaeum 1 (1915) No. 4. pp. 482–484.

o       Fogarasi Béla: Knight, William: Az aesthetika története. = Egyetemes Philologiai Közlöny 40 (1916) No. 3. pp. 188–189.

o       Kristóf György: Jánosi Béla: A magyar aesthetika története. = Irodalomtörténeti Közlemények 26 (1916) No. 1. pp. 118–119.

 

1916

Schedius Lajos aesthetikai elmélete. Budapest, 1916. MTA. 57 p. (pp. 379–434.) (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből (1916) Vol. 23. No. 6.)

Ismertetés:

o       Husztiné Révhegyi Rózsi: Jánosi Béla: Schedius Lajos aesthetikai elmélete. = Egyetemes Philologiai Közlöny 40 (1916) No. 10. pp. 648–649.

o       Morvay Győző: Jánosi Béla: Schedius Lajos aesthetikai elmélete. = Irodalomtörténet 6 (1917) No. 3–4. pp. 176–177.

 

Schedius Lajos aesthetikája. Kivonat (– – r. tagnak 1915 márcz. 1.-én tartott felolvasásából.) = Akadémiai Értesítő 25 (1916) No. 1. pp. 27–33.

Ismertetés:

o       Folyóiratok szemléje. Akadémiai Értesítő. 1916. évf. 1. sz. – Jánosi Béla: Schedius Lajos aesthetikája. = Irodalomtörténet 5 (1916) No. 5–6. p. 218

 

(társszerző: Bánóczi József és Tolnai Vilmos): Jelentés a Nádasdy-pályázatról. = Akadémiai Értesítő 27 (1916) No. 6–7. pp. 460–461.

 

1917

A lélektani aesthetika úttörői Magyarországon. (Kivonat – – r. tagnak 1916 május 1-én tartott székfoglalójából.) = Akadémiai Értesítő 28 (1917) No. 1–2. pp. 13–17.

 

Brassai a művészi hatás okairól. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1917) Vol. 171. No. 488. pp. 183–206.

Ismertetés:

o       Jánosi Béla Brassai esztétikai működéséről. = Keresztény Magvető 52 (1917) No. 2. p. 93.

 

(társszerző: Badics Ferencz és Horváth Cyrill): Jelentés a Halmos Izor-pályázatról. = Akadémiai Értesítő 28 (1917) No. 6–7. pp. 376–377.

 

Mitrovics Gyula: Az esztétika alapvető elvei. (Ism.) = Irodalomtörténet 6 (1917) No. 3–4. pp. 177–178.

 

A koronázás ünnepén. Beszéd, melyet a koronázás alkalmával tartott iskolai ünnepen elmondott – –. In: A budapesti II. ker. állami főreáliskola hatvanegyedik értesítője az intézet fennállásának 62-ik évében az 1916–1917. iskolai évről. Budapest, 61 (1917) Székesfővárosi Házinyomda. pp. 13–20.

 

1920

(társszerző: Beöthy Zsolt és Császár Elemér): Jelentés a Péczely-regénypályázatról. (Felolvasta Császár Elemér l. tag 1919 április 19-én.) = Akadémiai Értesítő 31 (1920) No. 1–5. pp. 93–99.

 

Szakfelügyelet Budapest középiskoláiban. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 54 (1920) No. 3–4. pp. 26–32.

 

 

Jánosi Béláról készült egykorú írások

 

Az aradi királyi főgymnasiumból való távozásáról és a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához való áthelyezéséről (1893.)

Adatok az intézet történetéhez. [A tanári testületben a következő változások történtek…] In: Az aradi királyi főgymnasium értesítője az 1893–94 iskolai évről. Arad, 1894. Aradi Nyomdatársaság. p. 80.

 

Tagajánlás MTA levelező tagnak az I. osztály B alosztályába (1902.)

Riedl Frigyes: Jánosi Béla. In: Magyar Tudományos Akadémia. Tagajánlások 1902-ben. Kézirat gyanánt. Az Akadémia belső használatára. Budapest, 1902. Hornyánszky. p. 14.

 

Előterjesztése középiskola igazgatói cím adományozására (1912.)

Zichy János: [Vallás és közoktatásügyi magyar…] = Hivatalos Közlöny (VKM) 21 (1913) No. 1. p. 18.

 

Tagajánlás MTA rendes tagnak az I. osztály B alosztályába (1915.)

Heinrich Gusztáv – Riedl Frigyes: Jánosi Béla. In: Magyar Tudományos Akadémia. Tagajánlások 1915-ben. Kézirat gyanánt. Budapest, 1915. Hornyánszky. p. 1.

 

Jelentés az MTA rendes tagságáról

Heinrich Gusztáv: Főtitkári jelentés. Jánosi Béla. = Akadémiai Értesítő 26 (1915) No. 6–7. pp. 367–371.

 

Tagajánlás a Kisfaludy-Társaságba (1921. febr. 1.)

Beöthy Zsolt: Jánosi Bélá-t ajánlja – – r. tag. In: A Kisfaludy-Társaság Évlapjai Új folyam 53 (1920–1921) p. 223. Budapest, 1921. Kisfaludy-Társaság.

 

Németh László levelezésében

Németh László: Oszoly Kálmánnak. (Szilasbálhas), 1918. május 22. [levél; 4.] In: Németh László élete levelekben 1914–1948. Szerk.: Németh Ágnes. Budapest, 1993. Magvető – Szépirodalmi. pp. 14–19. Közli: Teök Géza: Németh László diákbarátai. = Magyar Nemzet 35 (1979) No. 292. (dec. 14.) p. 5.

 

Németh László: Németh Józsefnek. Budapest, 1921. november 13. [levél; 20.] In: Németh László élete levelekben 1914–1948. Szerk.: Németh Ágnes. Budapest, 1993. Magvető – Szépirodalmi. pp. 49–51.

 

 

Nekrológok, megemlékezések Jánosi Béláról

 

A. Zs.: Jánosi Béla (1857–1921.) = Élet 12 (1921) No. 1.  (okt. 9.) pp. 23–24.

 

Gagyhi Dénes: Jánosi Béla meghalt. = Magyarság 2 (1921) No. 203. (szept. 14.) p. 5.

 

Hankó Vilmos: Jánosi Béla 1857–1921. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 55 (1921) No. 1–3. pp. 25–27.

 

Jánosi Béla † (1857–1921.) = Budapesti Hirlap 41 (1921) No. 206. (szept. 14.) p. 5.

 

Jánosi Béla. = Irodalomtörténet 10 (1921) No. 6–10. p. 184.

 

Kéky Lajos: Jánosi Béla emlékezete. = Budapesti Szemle Új 3. folyam (1935) Vol. 236. No. 686. pp. 23–48.

 

Kéky Lajos: Jánosi Béla emlékezete. Budapest, 1935. MTA. 31 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Vol. 23. No. 9.)

 

Koczogh András: Dr. Jánosi Béla 1857–1921. In: A budapesti II. kerületi m. kir. állami Toldy Ferenc főreáliskola hatvanötödik értesítője az intézet fennállásának 67. évében az  1921/22. iskolai évről. Budapest, 67 (1922) ny. n. pp. 4–6.

 

MTA ülési jegyzőkönyvei: 1921. okt. 15. 12. pont. = Akadémiai Értesítő 33 (1922) No. 9–12. p. 58.

 

Pintér Jenő l. t. búcsúszavai Jánosi Béla r. tag ravatalánál 1921 szeptember 15-én. = Akadémiai Értesítő 32 (1921) No. 9–12. p. 292.

 

Richter Aladár: Megemlékezés Jánosi Béláról. = Magyar Helikon 2 (1921) No. 19. pp. 1110–1113.

 

Szász Károly: Jánosi Béla rendes tag ravatalánál. – – búcsúztató beszéde 1921 szept. 15-én. In: A Kisfaludy-Társaság Évlapjai Új folyam 54 (1921–22) pp. 193–194. Budapest, 1922. Kisfaludy-Társaság.

 

Jánosi Béla magyar irodalom-, filozófia- és esztétikatörténeti művekben

 

Ferenczi Zoltán: Jánosi Béla. In: A műveltség könyvtára. A magyar irodalom története. Szerk.: Ferenczi Zoltán. Budapest, [é. n.] Athenaeum. p. 650.

 

Mitrovics Gyula: Jánosi Béla. In: Mitrovics Gyula: A magyar esztétikai irodalom története. Bp. – Debrecen, 1928. Csáthy Ferenc egyetemi könyvkereskedés. pp. 442–443.[7]

 

Baránszky-Jób László: [Jánosi Béla munkásságáról.] In: Baránszky-Jób László: Bevezetés az esztétikába. Budapest, 1933. Eggenberger. p. 22.

 

Pintér Jenő: Jánosi Béla. In: Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. Hetedik kötet: A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában. Budapest, 1934. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. p. 249.

 

Hanák Tibor: Jánosi. In: Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében. Bern, 1981. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. pp. 242–243.

 

Sándor Pál: Jánosi Béla. In: Sándor Pál: A magyar filozófia története 1900–1945. I. köt. Budapest, 1973. Magvető. pp. 450–456.

 

Nagy Endre: [Jánosi Béla]: In: Nagy Endre: A magyar esztétika történetéből 1848–1919. Budapest, 1987. Kossuth. pp. 323–329.

 

Hanák Tibor: Jánosi. In: Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében. 2. kiad. Budapest, 1993. Göncöl. pp. 286–287.

 

Steindler, Larry: [Jánosi Béla munkásságáról.] In: Steindler, Larry: Ungarische Philosophie im Spiegel ihrer Geschichtsschreibung. Freiburg – München, 1998. Karl Alber. pp. 267–268.

 

 

Nagyobb lexikon szócikkek Jánosi Béláról

 

Jánosi Béla. In: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. V. köt. Iczés–Kempner. Budapest, 1897. Hornyánszky. hh. 397–398.[8]

 

Jánosi Béla. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. X. köt. Hérold–Jób. Főszerk.: Révay Mór János. Budapest, 1914. Révai. p. 777.

 

Jánosi Béla. In: Das Geistige Ungarn biugraphisches Lexikon. I. Bd. Krücken, Oskar von – Parlagi Imre Ausg. Leipzig, 1918. Wilhelm Braumüller. pp. 560–561.

 

Jánosi Béla. In: Révai Nagy Lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. XX. köt. Kiegészítés: Bér–Zsolt. Főszerk.: Révay Mór János. Budapest, 1927. Révai. pp. 423–424.[9]

 

Jánosi Béla. In: Magyar Irodalmi Lexikon. Szerk.: Ványi Ferenc. Budapest, [1926.] Studium. p. 397.

 

Jánosi Béla. In: Magyar Irodalmi Lexikon. I. köt. A–K. Főszerk.: Benedek Marcell. Budapest, 1963. Akadémiai. p. 520.

 

Jánosi Béla. In: Magyar Életrajzi Lexikon. I. köt. A–K. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 1967. Akadémiai. p. 800.

 

Jánosi Béla. In: Esztétikai Kislexikon. 2. átdolg. és bőv. kiad. Szerk.: Szerdahelyi István – Zoltai Dénes. Budapest, 1972. Kossuth. p. 326.

 

Jánosi Béla. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–1973. Összeáll.: Fekete Gézáné. Budapest, 1975. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. p. 127.

 

Jánosi Béla. In: Esztétikai Kislexikon. 3. átdolg. és bőv. kiad. Szerk.: Szerdahelyi István – Zoltai Dénes. Budapest, 1979. Kossuth. p. 337.

 

Jánosi Béla. In: Magyar Irodalmi Lexikon. Szerk.: Ványi Ferenc. Budapest, 1993. Kassák. p. 397. (Reprint kiadás a Studium kiadó 1926-os kiadása alapján.)

 

Gy. L. [Gyarmati László]: Jánosi Béla. In: Új Magyar Irodalmi Lexikon. II. köt. H–Ő. Főszerk.: Péter László. Budapest, 1994. Akadémiai. pp. 894–895.

 

Gy. L. [Gyarmati László]: Jánosi Béla. In: Új Magyar Irodalmi Lexikon. II. köt. H–Ő. 2. jav. bőv. kiad. Főszerk.: Péter László. Budapest, 2000. Akadémiai. p. 972.

 

Jánosi Béla. In: Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. köt. H–K. Főszerk.: Markó László. Budapest, 2002. Magyar Könyvklub. pp. 552–553.

 

Jánosi Béla. In: Révai Új Lexikona. X. köt. Hom–Kac. Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2002. Babits. 654 p.

 

M. L. [Markó László]: Jánosi Béla. In: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. II. köt. I–P. Szerz.: Markó László – Burucs Kornélia – Balogh Margit – Hay Diana. Budapest, 2003. MTA Társadalomkutató Központ – Tudománytár. pp. 593–594.

 

 

 

 

 

 



[1] Készült: Kéky Lajos: Jánosi Béla irodalmi munkássága. In: Kéky Lajos: Jánosi Béla emlékezete. Budapest, 1935. MTA. 31 p. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Vol. 23. No. 9.) pp. 29–31. felhasználásával.

[2] Mutatvány az Aesthetika története c. pályanyertes műből, melynek egyik fejezetét szerző ez alkalomra kiegészítette és bővítette.

[3] Az akadémiai  pályázat értékelése, még  a könyvkiadás előtt.

[4] Az akadémiai pályázat értékelése, még a könyvkiadás előtt.

[5] Jánosi halála (1921) után a lexikonsorozat XIX. kötetig, azaz 1926-ig továbbra is Jánosi Béla szócikkeit használták föl a kötet szerkesztői.

Megjegyzendő, hogy a Révai Nagy Lexikona az egyes szócikkek végén nem, csak a kötet végén közli a kötet szerzőit témaköreikkel.

[6] Az I. köt. ismertetése: Pauler Ákos: System der Aesthetik von Johannes Volkelt. (1905). = Egyetemes Philologiai Közlöny 29 (1905) No. 3. pp. 251–253.

[7] A szerző a művét Jánosi Béla emlékének ajánlja, ill. műve megírásához felhasználta Jánosi Béla kéziratban maradt írásait is.

[8] Megjegyzendő, hogy a Gulyás Pál által megkezdett, majd Viczián János által folytatott és sajtó alá rendezett Magyar írók élete és munkái új sorozata nem hozza Jánosi Béla nevét.

[9] A címszóban a halálozás dátuma elírva. Szept. 13. helyett szept. 12. szerepel.